Pompeji régészeti területét az UNESCO 1997-ben vette fel a világörökségi helyszínek közé. Évente több mint 3 millióan látogatnak Pompejibe, amely a második leglátogatottabb olaszországi műemlék a Colosseum után.

Pompejit a Vezúv 79-ben történt kitörésekor lepte be teljesen a vulkáni hamu, több mint 9 méter magasan. 

Újkori felfedezése teljesen véletlenszerű volt: a 16. században a Sarno-folyó szabályozási munkálatai során bukkantak rá az első falmaradványokra. A hivatalos feltárás csak jóval később, 1748-ban kezdődött meg.

Maga a kiterjedt romváros is mély benyomást kelt a látogatóban. A feltárások szerint Pompejinek három központi része volt. A legfontosabb a Fórum, ahol Jupiter temploma és a középületek álltak, aztán a Forum Triangolare, ahol a színházak és néhány középület emelkedett, végül az Amphiteatrum és a pompeji ifjak edzőpályája, a Grande palestra.

A turistákat azonban leginkább a pompeji emberek félbeszakadt élete, a sütőben maradt kenyér és a kasszában maradt pénz érdekli, a nyüzsgő város élete a vulkáni hamueső kezdetekor néhány óra alatt szűnt meg. A Vezúv kitörésekor nem mindenki tudott elmenekülni Pompejiből. A korábbi feltételezésekkel ellentétben az életüket vesztő lakosok nem megfulladtak, hanem elégtek a vulkáni felhőben. Ezért rándult görcsbe a testük és az arcuk. Megégett testükön megőrződtek ruháik foszlányai is.

Több mint ezer ember földi maradványát találták meg Pompejiben a 18. század vége óta végzett ásatásokon. Nyolcvanhat holttest kiváló állapotban maradt fenn: megtekinthetők a pompeji ásatások területén, az amfiteátrumban emelt piramisformájú új térben állították ki a megkövült emberi testeket.

FORRÁS: https://www.hetedhetorszag.hu/